(fel)javítva: 2018-03-20

A méltán híres gyémánt-hatás marketing alapelv után elnevezem a mostani hatást őszibaracklé-hatásnak.

Miről is van szó?

Az őszibaracklé-hatás elméletem azt mondja ki, hogy a vásárlók többnyire azt kapják, amit szeretnének, nem azt, amire szükségük lenne.

Hogy értsed mi a különbség:

ha megkérdeztem volna az embereket, mire van szükségük, azt mondták volna, hogy gyorsabb lovakat akarnak.

Még anno a Corvinuson a makro tanárom tette fel a költői kérdést hogy

"Miért van narancssárgás színe az őszibaracklének? Hiszen tudjuk e, hogy az őszibaracklé, frissen facsarva inkább olyan zöldes sárgás átlátszó-opálos?"

De biztos nem olyan, mint a cappy átlátszó üvegén keresztül látjuk. Mint ahogy az ananászlé sem barnás zöld színű, mint a külseje, hanem napsárga, mint a belseje.

"Tudjuk hogy akkor mégis miért olyan a színe, amilyen? Mert a vásárolók ezt várják el, erre számítanak úgyhogy a gyártók beszínezik."

Megj.: Ezért nem/sem lehet 100%-os őszibaracklevet kapni. (nézz utána, ha nem hiszed)

Ez az alapja az elméletemnek. Amióta a tiszteletreméltó tanárom elmesélte a pódiumon ezt a történetet, azóta pörög a fejemben és alkalomadtán elő-előbukkan.

Egy konkrét példa, hogy megértsed miről is van szó. Egy barátom által javasolt "the 100" (a visszatérők) című sorozat adta meg az utolsó lökést ahhoz, hogy megírjam ezt a cikket. Amikor belenéztem, mint a reflektor világított a szemembe az elméletem. Ez a sorozat arról szól (a felszín mögött), hogy az egy űrhajóról leküldenek 100 fiatalt a földre, 100 évvel a földi atomapokalipszis után. Ezek a visszatérők átlagban tini korú fiataloknak kinéző, de amúgy 30 körüli színészek, akik úgy viselkednek, mintha egy sztereotíp amerikai gimiből léptek volna ki, nem pedig egy kegyetlen szabályokkal működő űrállomásról. Mint minden rendes sorozat, ez is tele van meggondolatlan, érzelmi kitörésekkel fűtött, és általában súlyos következményekkel járó kijelentésekkel. Emiatt természetesen bajba kerülnek, és aztán nem értik, hogy miért (például egy sebből ránézésre megmondják ki az elkövető és a 2 napja megismert embert is úgy akarják megbosszulni, mint a gyerekkori cimbit).

Megj.: értem én, hogy az élet akkor szép, mikor zajlik, de azért na. A főszereplő csaj 3 pasiba lesz totál szerelmes 10 nap alatt, amelyikből 1 az ellenség, aki elrabolta (Stockholm szindróma?).

Az ellenség pedig olyan túlélőkből áll, akik a földi atomháborút is túlélték, és amúgy karakterük szerint is felnőttek. Természetesen senki sem akar, vagy nem tud megbeszélni semmit, és még titkolóznak is. Plusz ha valami történik, mindenki csak hibáztatni akarja amolyan Occam borotvája elv alapján a gyanúsítottat, anélkül, hogy kiderítenék, megkérdeznék, körbejárnák mi is történt valójában, aztán mindenkit meglepetésszerűen ér, hogy nincs béke és rohamosan eszkalálódik a helyzet.

Hogy is jön ez ide? Hogy jön ide az őszibarack-hatás? Mi is az? 

Az őszibaracklé-hatás elméletem azt mondja ki, hogy a vásárlók többnyire azt kapják, amit szeretnének, nem azt, amire szükségük lenne. Ha körbenéz az ember, azt látja a világban, amire a marketingesek szerint szükség van, hogy eladható legyen a termék, vagy szolgáltatás. Hiányoznak az innovátorok, akik nem csak a piaci réseket szeretnék betömni, vagy egy sz*r terméket eladni valahogy, hanem új piacot, jobb szolgáltatásokat szeretnének látni a világban és nem akarják megvárni, még Henry Ford, vagy Steve Jobs reinkarnációja visszatér közénk egy forradalmi újítással.

Megj.: ne feledd, minden, amire pénzt, időt szánsz az szolgáltatás. Mivel az őszilevet te magad is kifacsarhatnád, (plusz leszedhetnéd, megtermelhetnéd), azonban inkább fizetsz azért, hogy valaki más megtermelje, leszedje, kiválogassa, kifacsarja, bedobozolja... ami így már szolgáltatás, nem termék.)

Gondolj bele milyen buta az átlag ember, aztán gondolj abba, hogy a fele még annál is butább.

Hogyan érvényes ez az elmélet az előbb említett sorozatra? A fogyasztó, azaz a néző, olyan eseményeket, olyan drámákat, olyan ok-okozatokat fog kapni, amire a statisztika rámutat, hogy a legtöbb nézőnek szüksége van. Ergo hogy miért nézel ennyi erőszakot, meggondolatlanságot, felelőtlenséget a tévében? Mert valószínűleg a békéről senki sem nézne meg semmit. (Talán kivétel a természeti dokumentumfilmek. És most nem megyünk bele, hogy a média mennyire manipulált, mert hamar eljutnánk az összeesküvések világába). 

Hogy miért szólnak a hírek olyan eseményekről, amikről? Mert "arra van igény", az hozza a legtöbb nézettséget, vagyis bevételt reklámokból.

Volt azonban egy másik cikk is, ami elém került, ami ugyancsak kiverte a biztosítékot és arra készetett, hogy szavakba öntsem gondolataim. Az egyik legnézettebb youtube-sztár testvérpárról szólt, akik még mindig az egyik legnézettebbek, azokután is, vagy lehet azok után főleg, hogy egy szerencsétlen öngyilkossal filmezkedtek (link1, link2). És úgy tértek vissza a "közönségéhez", hogy ebből a nézettségből vettek épp 6,8 misiért (6.800.000) dollárban egy rityillót.

A facebook is, abban a formában ahogy használjuk az őszibaracklé-hatást erősíti. Habár itt egy aktív beavatkozás is jelen van. Ugyanis ők elismerték (utólag, miután lebuktak), hogy befolyásolják a tartalmakat, sőt még egy kísérletet is végeztek, hogy hogyan befolyásolja az emberek mindennapjait, hogyha csak a negatív, vagy pozitív posztokat jelenítenek meg a felhasználóknak. (link1, link2, link3).

A bolti polcon azt látod, amit felmérések alapján kimutattak, hogy a nagy többség akart, vagy a marketingesek el tudták helyezni egy szellős, vagy tömött piaci résben. Ezért van olyan termék is a polcokon, ami olcsó és ami drága. Nem csak azért van különbség az árakban, mert valami prémium, vagy mert átlagos, hanem mert a benzin is drágább azokon a helyeken, ahol kevesebbet vásárolnak belőle. Az eladót a profit érdekli, és ha mennyiségben nem tud eladni annyit, akkor emeli az árrést ezzel emelve az árat.

Ha eddig nem tudtad, egy egy termék fejlesztése úgy történik, hogy az eladások számából és a visszajelzések alapján összeülnek a megfelelő emberek, az adatokat csillivilli, menedzsernek tetsző prezentációba öntik, és aztán szép szakmai kifejezésekkel tálalják a döntéshozóknak, hogy aztán megkapják az új ukázt. (arról itt írtam, hogy az EGO milyen hatással van a döntéshozatalra). És mivel az ember nem szeret a pozitívumokról visszajelzést adni, általában csak panaszkodni szeret, így levezetheted, hogy mi alapján hoznak döntéseket, ami a fejlesztések előfutára. Mivel a néma gyereknek az anyja sem érti a szavát, és a gyártó is csak azt hallja meg, ami visszajelzésekből, kimutatásokból beérkezett, ezért rossz adatokból nem lehet jó döntéseket hozni.

Hétköznapibb példával élve, már nem is bókolunk annyit, mint régen, inkább csak panaszkodunk, ha meg bókolunk általában félreértik, emiatt még kevesebbet bókolunk. 

Szerinted a párod jobban fog főzni, vagy fejlődni fog az ágyban, hogyha nem mondod meg neki, mi tetszett és mi nem?

Bármerre nézel, olyan termékeket, szolgáltatásokat látsz, amire kimutatás alapján úgy gondolják szeretnéd. És hogyha eleget látod a tévében, vagy hallod a rádióban, vagy hallod a "nem nézem, csak a háttérben megy" tévében, akkor egy idő után el fogod hinni, hogy már szükséged is van rá.

Tudod, nem csak 4 évente választasz, hanem minden egyes alkalommal, amikor valamilyen szolgáltatást igénybe veszel, egészen attól, hogy elmész bevásárolni és mit veszel le a polcról és mit nem, egészen addig, hogy mivel töltöd az időd, például barátokkal, tanulással, olvasással, sportolással, vagy mondjuk sorozatnézéssel. Vagyis, amikor meghallod azt a már köznyelven forgó "megérett a világ a pusztulásra" gondolatot, látva hova fejlődik a világ körülöttünk, gondolj abba bele, hogy elméletileg csak azt kaptuk, amit akartunk. Vagyis amit a többség akart. (Te is csak a körülötted lévő emberek átlaga vagy). Ergo a rengeteg egymásra épülő kimutatások és fejlesztések által oda lyukadtunk ki, ahol most tartunk. Mielőtt arra gondolsz, hogy ezt te nem akartad, megkérdem, hogy mit tettél ez ellen? Nézed a sorozatokat, amikkel nem értesz egyet, akár csak kis részben? Például "kicsit buta, de kikapcsol", vagy "ez az egyetlen sorozat, ennyi belefér". Vagy vásárolsz olyan ételeket, amikről tudod, hogy nem feltétlen az egészséged szolgálják, vagy vásárlásával olyan tulajokat gazdagítasz, akiket amúgy nem kedvelsz az életben?

Megj.: Én is próbálok lavírozni a szolgálttások között és megtalálni a legkevésbé ellenszenves palettát, amivel körbeveszem magam és amire az értékes időm áldozom. Azonban már elegem van a kompromisszumokból. Nem akarok alkalmazkodni, nem akarom megmagyarázni, hogy egy fos termék mégis miért érte meg az árát. Elhatároztam, hogy csak olyan szolgáltatást veszek igénybe, ami előremutató, vagy engem hozzásegít abban, hogy olyan szolgáltatást teremthessek, amire szükség van.

A teljességhez hozzá tartozik, hogy az éremnek (az élét leszámítva) 2 oldala van. A kimutatást is valaki összeállítja és valaki abból döntést hoz. Lehet, hogy amúgy a gyártó jó terméket akar készíteni, amire az embereknek szüksége van, viszont

- a statisztikai kérdések nem megfelelőek, vagy/és

- az adatok értelmezése nem megfelelő, vagy/és

- a döntés a megfelelő lépésekről az adatok prezentálása után nem megfelelő.

Ezért is fontos a megfelelő embereket választani a megfelelő munkára. Teszem azt, ha választhatsz melyik orvos műtsön meg, kit választanál? Aki végig kettes volt, de van diplomája, vagy a kitűnő tanuló, vörösdiplomás? Kiegészítve ezt a kérdést. Azt választanád, aki azért kapott diplomát, mert letette a szakvizsgát, vagy azt, akinek a hivatása az emberek gyógyítása? Miért lenne ez másképp a többi szakmánál? A már több, mint 5 éves projektekben szerzett tapasztalatból mondom, hogy egy terméket nem legyártani nehéz, hanem kifejleszteni, kigondolni, hogy mire tényleg kézzel fogható lesz a termék, akkor is még meglesz az a piaci rés, amibe szánták. Ezen felül rengeteget nyer egy jól megtervezett projekt gyártás része, ha jó az előkészítés. (láttál már szerelőműhelyt? Olyan rend van benne minden reggel, hogy akár műteni is lehetne)

Hogy segítheted elő azt a világot megteremteni, amire nem mondanád azt, hogy "megérett a pusztulásra"?

1: olyan termékeket vásárolj, olyan szolgáltatásokat vegyél igénybe, amik előre mutatnak, nem pedig vissza (plö kevesebb "szemetet", azaz olyan terméket vásárolj, amit mondjuk te nem adnál ki a kezedből saját magadnak)

2: akkor is adj visszajelzést, értékelést, amikor tetszik egy termék (tudod, a bók jobban esik az embernek, és hatásosabb is, mint a kritika)

3: próbálj meg te olyan terméket szolgáltatást létrehozni, ami szerinted a jövőbe mutat. (sok alapítvány van, aki támogat ilyen ötleteket)

+1: KOMMUNIKÁLJ (tudod, ez az a módszer, amivel az emberszabású majmoktól is különbek vagyunk és ennek elősegítésére fejlesztettek ki annyi mindent, a füstjelektől az okostelefonig)

Értem én, hogy mindenki gazdag akar lenni. Értem én, hogy sokunkat elvarászolt a passzív jövedelem kifejezés. Ha azonban csak a profitot nézzük, lelkiismeret nélkül, eljön az idő, amikor a profitból nem tudjuk majd megvenni azt, amire igazán szükségünk lenne. Add inkább drágábban, de akkor se adj ki a kezedből olyan terméket, amit te sem használnál. Hidd el, akkor is lesz rá vevőd.

Még mielőtt befejezném a gondolatmenetet. Azt hiszed ez csak a boltok polcaira vonatkozik?

Hogyha önző, nemtörődő polgáraid vannak, önző és nemtörődő vezetőket kaptok.

     (    (
      )    )
 ................
|              |]
 `----------'

Ha tetszett a cikk, hívj el egy kávéra személyesen és beszéljük át, vagy ha épp nem érsz rá, küldj egy kávét.

Addig is kérlek oszd meg, vagy nyomj egy "like"-ot.

Köszönöm!