A mai világban lényegében senki sem javít semmit, inkább csak újat vásárol. Ez több szempontból is zavar. Azért is, mert szerintem nagyon pazarló, kettő, személy szerint a vásárlói oldalról nézve úgy gondolom totál pénzkidobás mindig új és új terméket vásárolni, pedig csak valami kis vacak ment tönkre benne.

És hiszen mindenki tudja, hogy a legerősebb lánc is csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme, ezért ezen morfondírozva jutottam el oda, hogy kéne egy olyan arány, ami megmutatja, mekkora igazi hiba miatt dobom ki a mosógépem, a telefonomat, a laptopom, a tévém...

Egy konkrét példa, hogy bárki megértse.

Az alábbi képen egy alaplap látható, ami lényegében minden számítógép alapja. Mintha az információ városa lenne. Mint egy városban az emberek utaznak egyik helyről a másikba, a munkájukat intézve, az alaplapon az elektromosság csinálja ugyanezt. Ez egy olyan szerkezet, ami nagyon érzékeny és ezernyi kis darabból áll össze. lényegében, hogyha bármelyik alkatrész ezen a svájci óraműként működő precíz egységen tönkremegy, az ember vesz egy újat. Lehet csak a hangkártya szállt el? Lehet csak a fele RAM memóriát látom és ezért lassab a számítógép? Mindegy, veszünk újat, mert ezeket már nem lehet javítani. Bizony, úgy tervezik őket, hogy lényegében javíthatatlanok legyenek. Gyártás szempontól ez lehet olcsóbb, de globális fenntarthatóság szempontjából nézve aligha.

Egy ilyen alaplap kerülhet mondjuk 20-50.000 forintba. A legkisebb eleme kisebb, mint egy gyufafej és nagy tételben vásárolva nem több, mint 1 forint (vagy annyi sem).

Vagyis, jelen esetben 1 forint több, mint 20.000 forintos kárt képes okozni. Nem kell sok lúd, hogy disznót győzzön, elég egy.

Másik példa, amit édesapámtól hallottam régebben, amikor még az autógyártásban dolgozott, hogy ugyanazokat a tömítőket használják a Forma-1-es autókban, mint az utcai járművekben.

1 ilyen alkatrész hasonlóképpen 1 forintba kerül. Azonban tönkretehet egy autót annyira, hogy leálljon. Ami egy utcai autó esetében lehet csak kényelmetlenséget okoz, viszont Forma-1 esetében presztízs és komoly pénzveszteséget. Jelen példa kedvéért feltételezzük, hogy ez a hiba nem okoz balesetet is.

forrás

A második oszlopban (Column 2) átható, hogy 1-1 verseny millió dolláros nyereséget jelent. Így ugyanakkora veszteségeket is képes okozni. Lehetséges, hogy az évad elején még nem számít sokat, de a végefele egyre inkább számít, nem? De maradjunk "csak" az 1 millió dollárnál.

Szóval a második példánál maradva 1 forint ~ 285.000.000 forintos kárt tud okozni.

Természetesen vannak szubjektív és objektív faktorok természetesen, viszont kezdetnek csak ezt a gondolatmenetet akartam megosztani veletek.

Remélem minél előbb megjelennek a moduláris, vagy olyan adók és támogatások, amik a globális fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszik. Ha más nem, a cégeknek a profitot kéne szem előtt tartaniuk. Minél minőségibb termékek gyártása talán vonzza majd a hipstereket, és a többi föld bolygónk miatt aggódó polgárt, hogy azt a telefont vegyék meg, ami a legkevesebb szemetet okozza. 

néhány statisztika:

https://www.youtube.com/results?search_query=phone+glass+breaking+test

https://www.ifixit.com/smartphone-repairability