(fel)javítva: 2018-03-20

A cikket nem az "in time" (lopott idő) című film ihlette, pedig ide illene. Miután elolvastad a cikket, ajánlom, hogy nézd meg.

Kezdjük ott, hogy vadászó, gyűjtögető társadalomból származunk és azóta (tudósok szerint 50000 éve) nem változott a genetikai állományunk, csupán más körülmények között növünk fel, és feltehetőleg jobb körülmények között, mint a szüleink. Így beszélhetünk fejlődésről. (részletesebben erről "az ősember a pénztárcámban" című könyvben).

Gondolom akkor is sok lusta, de amúgy okos ember volt a földön, aki inkább okosan akarta megoldani a dolgokat, mint erőből, úgyhogy a vadászat után megtanultunk kertészkedni és állatot nevelni, hogy ne kelljen annyit gyalogolni az étel után. Le a vándorlással, amúgy is fárasztó és majd elmegyek kirándulni, ha akarok. És amúgy minek vadászni, ha a kertben ott az állat, nem kevesebbet is kell utána futnom.

Ekkor már ment az egymás között adok kapok. Ha levadásztak egy vadat, (most tekintsünk el attól, ki melyik részét kapta), szétosztották a törzsben. Mivel nem lehetett tartósítani. Vagy megeszed, vagy holnapra már romlott lesz, mitöbb, a vadállatok sem jönnek érdeklődni, mi ez a hús illat, hogy megpróbálják elvenni. Ha valaki gyűjtögetni ment, akkor nem annyit hozott, amennyit meg tudott enni, hanem amennyit el tudott hozni. Ez az adag ugyancsak szétosztásra került. Aztán amikor következő nap a szomszéd ment, lényegében visszaadta, amit kapott. Fontos, hogy nem számoltak fel kamatot, mert tegnap adtam neked 2 bogyót, most adj 3-at. Törzsön belül nem volt kamat, max kívülre kereskedtek "profitért". Ezt átültetve a mai világba, jobb esetben most sincs kamat törzsön belül, csak a "törzs" új nevén család, vagy baráti társaság.

A földművelés után és az állattartás után jöttek a különféle szakmák, mint fazekas, kovács, bőrös. És akkor most hogy mondod meg, hogy 3 bogyó, hány fazekat ér? Akkor még ezt úgy oldották meg, hogy kinek mire volt szüksége. De hogy kicsit előreszaladjak, átfogalmazom: azért adott 3 bogyót, mert ő épp fazekat csinált és nem tudott elmenni bogyót szedni, amíg a fazekat csinálta. Érzed a különbséget? Mindjárt megérted.

Mivel nehéz volt a bogyókat és a fazekakat összehasonlítani értékben, sőt, aztán a fazekat a fazékkal, végül kifejlesztették a pénzt, mint fogalmat. A pénz ugyanazért létezik amiért a konzerv, vagy a hűtő is. Az pénzt el lehet tenni és később is (majdnem pont) ugyanannyit fog érni. Azonban ne áltasd magad, a pénz csak fogalom, még akkor is, hogyha kézzel fogható is sok esetben. Bezony. Mert számodra a pénz valószínűleg már csak a forint, vagy dollár, vagy euró. Az aranyra pedig már csak nemesfémként gondolsz. Olyan is volt, hogy a római katonákat sóval fizették ki (és akkortájt épp aranyat ért), és nem hiszem, hogy a sóra azt mondanád, hogy pénz.

David Graeber úgy gondolja, hogy a pénzt akkor találták fel, mint elszámolási egységet, amikor a nem számszerűsíthető kötelezettség, mint a 'jövök neked eggyel" (gondolom memóriazavarokra visszavezethetően) átformálódott "jövök neked 1 egység valamivel" számszerűsíthető fogalommá. Forrás: <https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_money>

Kicsit utána olvasva a dolognak ezt könnyen levezethetjük arra is, hogy azért fejlődött ki a pénz, mint csereeszköz, mert a csere-bere nem volt elég hatékony. Illetve, emlékezni fog e a másik is arra, 1 hónap, vagy 1 év múlva, hogy mivel tartozik nekem? Illetve mi van akkor, ha a "tartozást" inkább becserélném egy másik termékre?

És akkor itt visszatérnék a gyümölcsöt a fazékért példára. Szóval kinek mennyit ér meg egy fazék? Legyen mondjuk 3 bogyó=1 fazék. A fazekas mit gondol? Neki a 3 bogyó összeszedése 1 óráig tartott volna, viszont a fazekat megcsinálta fél óra alatt. A gyűjtögető úgy gondolja hogy ő nem ért a fazékhoz, de valamit el tudott volna készíteni 1 óra alatt, 3 bogyót pedig simán összeszed fél óra alatt. Szóval ezt mondhatjuk, mind a kettőnek megéri.

Menjünk ezen a gondolatszálon tovább. Kell még mondjuk kanál, ruha, hús, sátor a fejem fölé, takaró, saru…

Meg tudná csinálni ezt önmaga is? Igen. Meg kéne tanulnia kanalat készíteni, állatot nyúzni és feldolgozni, sátort készíteni, és a bőrből takarót és sarut csinálni. Hogy gondolkodik a gyűjtögető? Hogy ő gyűjtögető. Ő bogyókat gyűjt. Tudja, melyik ehető, melyik nem, merre vannak a legjobb bogyók, mikor lehet őket leszedni, ésatöbbi. Ő a gyűjtögetés szakembere. Mire megtanulná az állat feldolgozást, tartását, agyaggal dolgozni, netán kovácsmesterséget, rengeteg ideje elmenne. Ők is rájöttek már akkor, hogy hatékonyabb, ha mindenki azt csinálja, amihez ért. Azonban ezt számszerűsíteni kell, ki mihez mennyire ért, annak függvényében, kinek mire van szüksége.

Szóval a képlet hogyan is néz ki? Pénz=idő.

Amikor valaki pénzt tesz félre, vagy utalva az aktívabb oldalára, pénzt keres, azt azért teszi, hogy ne kelljen neki megtanulnia állatot tartania, húst feldolgoznia, mivel neki csak a hús kell, nem annak a munka része. Vagy kényelmi megfontolás vezérli, hogy ne kelljen összemaszatolnia a kezét és kemencét fűtenie, hogy végül legyen egy fazeka. A gyűjtő hozhat 30 bogyót is, és akkor elcserélheti más árukra, amiknek elkészítésében nem neki kellett részt vennie, hiszen az nem ő szakterülete és neki hosszabb időbe tellene ugyanazt elkészítenie.

Hogy miért gazdagok (pénzügyileg) a gazdagok? Hogy miért halmoznak fel annyi vagyont? Ezért. Hogy ők egy nagyon szűk szakterületre koncentrálhassanak és a többet megveszik. Hogy például ők legyenek a legjobb tölgyesben érlelt feketehéjú szamóca gyűjtögetők, amit fenyővel kiégetett és asszonykéz által díszített fazekakra lehessen cserélni. Persze van egy szint, aminél többet már nem tudnál elkölteni, szó szerint értve, viszont amikor pénzed van, időd van arra, hogy te már csak a kívánalmaidnak megfelelő végterméket vásárolhasd meg és ne neked kelljen az elkészítési folyamatban részt venned. (Vagy csak annyira, amennyire kedved van.)

Ez a logika érvényes az autóra és egyéb utazást gyorsító eszközre. Hiszen járhatnál gyalog is a munkahelyedre? Persze, de mennyi idődbe telne. Ezért inkább biciklivel jársz, vagy bérletet váltasz. Vagy hogyha nincs mázlid, hogy a metró vonalán van a lakás és a munkahely, akkor lehet a kocsi gyorsabb. Drágább? Igen, de gyorsabb. Te pedig elcseréled a pénzed időre. Külföldi utazás? Mondjuk maradjunk európán belül, hogy ne kelljen túlfújni a gumikat a kocsin. Viszont repülővel gyorsabb az utazási szakasz, mint kocsival. A képlet és a logika ugyanaz itt is.

Elmondható tehát, hogy igaz a mondás, hogy az idő pénz.

*megj. arra, hogy úgy érzik, hogy pénzt szeretnének felhalmozni.  Most ez talán hihetetlenül fog hangozni, de nem minden ember akar gazdag lenni. Sokan szeretnek dolgozni. És sokan szeretik az "egyszerű" életet. És hidd el, sokan vágynak az egyszerű életre. Az hogy a marketing egy olyan vágyat ültet belénk társadalmi szinten, ami totál ellentétes a belső harmóniánkkal, már más kérdés. Nem csoda, hogy költekezünk, mint a bolondok. Mert azt is elhitetik velünk, hogy van miből. Igen bolondok, mert szegények nem tudják, hogy ők mit akarnak és mit nem. Ők elhiszik, hogy nekik kellenek azok a dolgok, amiket megmondtak nekik a reklámokon keresztül, hogy kellenek nekik. 

     (    (
      )    )
 ................
|              |]
 `----------'

Ha tetszett a cikk, hívj el egy kávéra személyesen és beszéljük át, esetleg adj új témát, vagy ha épp nem érsz rá, küldj egy kávét, hogy éjjel nappal csak ilyen cikkeket írjak. Addig is egy "like" és egy "megosztás" is sokat segít.

Köszönöm!