Te mit tennél, ha megtudnád, hogy 1-2-5 éven belül meghalsz? Vagy ha tudnád, hogy bármelyik nap meghalhatsz? Nem attól, hogy elüthet a busz, vagy rád eshet ET űrhajója, hanem hogy a szervezeted valamilyen módon meg fogja adni magát. És miben változna a válaszod, ha azt mondanám, hogy 50 éved van hátra mi a különbség? De ne szaladjunk ennyire előre a cikkben, maradjunk az 1-2-5 évnél.

Járnál esetleg kezelésekre? Elkezdenéd megvalósítani a bakancslistád? Élnél tovább, mint eddig? Vagy azért annál picit jobban, odafigyelve arra, hogy közelebb legyél magadhoz, hogy úgy élj ami neked jó? Visszafele számolnál, vagy kitűznéd a végdátumot a falra, vagy csak hátralevő évszám lebegne előtted?

Tegyük fel, először megpróbálsz hinni annak, aki ezt mondta neked és hinnél abban is, amit talán "gyógyításnak" nevez. Tegyük fel, eljárnál kezelésekre. Amivel mondjuk meg lehet kétszerezni a hátralevő időd, az ígéretek szerint. Azonban egyből belevágok a lecsóba és bedobom a gondolatot, hogyha kezelésekre jársz, annyit jár majd az agyad a kezelésen, mintha azt a plusz időt csak azért töltenéd, hogy kezelésekre járj és nem azért, hogy tovább élj.

Nemrég olvastam egy érdekes és pont ide vágó gondolatot. Valaki azt mondta, hogy matematikailag nem éri meg futni. Az indoklás szerint, mert nem él tovább az ember annyival, amennyit futással tölt. Ne vessük el egyből a relevanciát, mert a példádnál maradva, akkor mégis miért fut az ember? Az eddigi válaszok alapján, amiket amatőr futóktól kaptam, hogy

• kikapcsolja őket
• Runner's high, azaz a futás közbeni, "betépett" érzés a különféle hormonoktól,
• Van céljuk (valakit ez tart életben, szó szerint)
• Rendszert vitt az életükbe,
• Sokkal szabadabbnak érzik magukat a testükben (gondolj csak szimplán a reggeli ágyból kikelésre)
   

A cikk erejéig és a folytatás miatt maradjunk csak az utolsónál, hogy jobb lesz a közérzete annak, aki fut. Arra akarok kilyukadni ezzel, hogy mindenki megfizeti az árát annak, hogy tovább éljen és márpedig mindenki tovább akar élni. Ha otthon ülsz (időt pazarolva) és nem csinálsz semmit a testedért (a lelked porhüvelyéért), később az orvosi ellátással, gyógyszerekkel fizeted meg az árát (ekkor már pénzben, szóval remélem elkezdtél már most félretenni). Személy szerint úgy vélem, a gyógyszeres életnek, más néven latin konyhának a minősége, hogy is mondjam, nem az igazi.

Ha azonban futsz, a futással fizeted meg azt az árat, amivel tovább élsz. Lehet később szedhetsz majd gyógyszereket és orvoshoz is kell járnod, viszont tovább marad minőségibb az életed és feltehetőleg kevesebbet látod az orvosod is (kivéve, ha mondjuk a barátod is). A tested (az agyad is) reagál a körülményekre (amiket te teremtesz neki). Ha mozgásban tartod, ahhoz szokik hozzá, ha tespedsz a tévé előtt… találd ki mire gondoltam.

Kanyarodjunk vissza akkor az X hónapod-éved van hátra kérdéshez. Az nem kérdés, hogy meg fogsz halni. Mindenki eltávozik testi porhüvelyéből. A kérdés, hogy amíg itt vagyunk, addig mi történik (és itt most nem a karmáról, vagy egyéb vallási dolgokról akarok beszélni).

Szóval mit tennél, ha tudnád, hogy vége lesz, X hónapon belül? Lehet egyoldalúan gondolkodom, de eddig olyanokkal beszéltem, akik harcoltak, hogy tovább éljenek. Mindenki a maga módján, de tovább akart élni.

Nemrég beleláttam egy ilyen ember életébe közelről (habár reménykedtünk, hogy több időnk van). Mint a párja, mindennapi szinten beleláttam abba, hogy hogy gondolkodik, hogyan hoz döntéseket és mik lehetnek a döntései hátterében. Nem árulok el zsákbamacskát, hogy teljesen másképp mint te, vagy én. Akinek beszéltem az állapotáról és arról, hogy miért élt úgy ahogy, megkérdezte, hogy hogyan lehet így élni? Hogy lehet úgy élni, hogy tudja az ember, hogy meg fog halni? Visszakérdeztem, hogy te is tudod, hogy meghallhatsz, csak neki már valaki megmondta (és időpontot is csatolt hozzá).

Mi a különbség akkor bennünk? Annyi, hogy valaki, hitelképes személy el tudta mondani, hogy kb mennyi az annyi?

Ha azt mondanám neked, hogy neked 50 éved van hátra, változtatnál az életeden? Hitelképesnek számítok a témában? 50 év átlagosan jó becslés, szóval mondhatjuk hogy igen. Szóval tessék, van egy dátumod. Most már nem arról van szó, hogy valamikor, egyszercsak meghalhatsz, hanem kerek 50 év. Máris más belegondolni, hogy 2067-ben meghalsz? Ahogy számszerűsítjük az ismeretlennek vélt dolgokat, teljesen másképp állunk hozzájuk.

Elárulom, hogy reagáltak azok, akikkel eddig beszéltem, vagy akikről eddig olvastam, akikkel közölték orvosok, hogy nem 50, hanem csak pár évük van hátra. Először is a sokk. Nem akarják elfogadni. De aztán végül, nagyrészt belemennek a javasolt élethosszabbító kezelésbe. Aztán eddig többségük eljutott odáig, hogy élni akart és ehhez nem kellett orvos. Te tudod, hogy élni akarsz. Fejben eldöntötted. És minden fejben dől el, ezért nagy valószínűséggel életmódot változtatsz. Eljársz futni, vagy valamilyen edzésre, étrenden változtatsz, lényegében elkezdesz magadért tenni. Hogy elmondhasd, hogy te mindent megtettél. (Nem ez számít amúgy is bármilyen körülmények közt?)

Közbevágnék egy kérdést. Most hogy tudod, hogy 50 éved van hátra. Tessék, haldokolsz. Így már belemennél egy élethosszabbító kezelésbe? Mondjuk egészségesebb étrend? Terápiaként, mondjuk napi torna/mozgás? Kevesebb alkohol és cigi?

Ha visszatértél az előbbi kérdésből, így lehet az orvostudomány jóslatait kicselezni. Miért is működhet ez a valóságban? Nagyon egyszerű, legalábbis szerintem, és ezt még nem olvastam máshol, saját gondolat egyelőre, tudományos alátámasztás nélkül. Az orvosok statisztikából számolnak hátralevő időt. És szerintem amikor megbecsülik a hátralevő időt, nem számolják bele az emberi akaraterőt. Nem számolnak azzal, hogy te élni akarsz. Így lesz 2 évből 3, 4, majd akár 8, és akár még több is. Az orvostudományban csodának mondják, én meg emberi akaraterőnek.

Amúgy is miért van, hogy az akar jobban élni, aki (már) tudja, hogy (nemsokára) meghal? Tudtad, hogy (szigorúan statisztikailag) bakancslistát, eddig csak haldoklók írtak? (ha érted).

Szóval most hogy tudod, 50 éved van hátra, mihez kezdesz?

     (    (
      )    )
 ................
|              |]
 `----------'

Ha tetszett a cikk, hívj el egy kávéra személyesen és beszéljük át, esetleg adj új témát, vagy ha épp nem érsz rá, küldj egy kávét, hogy éjjel nappal csak ilyen cikkeket írjak. Addig is egy "like" és egy "megosztás" is sokat segít.

Köszönöm!