Éppen Simon Sinek "Start with the why" című könyvét olvasom, és amiket ír, azok, remek gondolatok. Tényleg leírja lényegében a józan ész működését, ahogyan a világban működnek a dolgok. Ahogyan a világban JÓL működnek a dolgok. Arról is beszél, hogy hogyan NEM működik valami, vagy csak erőltetve. És mint ismeretes,

"a szerelmet és a fingot nem erőltetjük",

jó okkal.

Szóval olvasom a könyvet, és az ugrik be, ami még 2008-ban a Corvinus második közgáz óráján is beugrott mindenkinek a teremben. Elkezdtük olvasni a feladott könyvet és megkérdeztük a második órán a tanár urat, hogy

"ilyen hol létezik a való életben"?

nagyjából ez a különbség a könyvek és a való élet között.

Mert olvassuk olvassuk a józan észnek megfelelő sorokat, gondolatokat, a logikus érveléseket és tanulságokat, aztán mivel ez egy posztgrad képzés volt és így a többség akkor már dolgozott, próbáltuk beleilleszteni ezt a fantáziakönyvet a valóságba. Azon kaptuk magunkat, hogy a könyv csodálatosan leírja hogyan kéne működnie a világnak, a gazdaságnak. Asimov szuperszámítógépes könyvei jutottak eszembe, ahol tényleg el vannak osztva a javak... Aztán rá kellett jönnöm, ezek ez fantázia. Egy csodálatos világot ír le, de semmi köze nincs a valósághoz.

Ha megy a matek, akkor kiszámolhatod, hogy ez a gondolat már 10 éve érlelődik bennem.

Na nekem sem kellett több, sokat gondolkoztam ezen és rájöttem, hogy az egyéni érdekek mekkora bajt okoznak nem egyszer egy cég életében. Ezért azóta már elolvastam a "Ego Is the Enemy - Ryan Holiday" könyvét. Egyet is értek vele, de aztán még mindig azt vettem észre, hogy ez is csak egy mesebeli, utópisztikus világot ír le, amiről az jutott eszembe, hogy

ezt lehet nem is nekem kéne olvasnom.

Aztán most amikor olvastam Simon könyvét, akkor eszméltem rá, hogy nem velem van a baj. Vagyis velem is, hiszen magammal kezdem a felmerült probléma megoldását, viszont a gondolatok végén felmerült bennem 2 kérdés.

Mennyire lenne gáz, ha ezeket a könyveket a (felsőbb)vezetőinknek is javasolnám?

illetve, hogyha erre nincs mód, akkor

hogyan építhetem be ezeket a nagyszerű gondolatokat a munkámba, hogy annak hatása legyen a döntéshozatalba?

Pontos válaszom még nincs erre a kérdésre. Azt hiszem ezeket a gondolatokat is úgy kéne bevezetni egy egy cég életébe, mint ahogyan a LEAN-t is eltervezték. Azaz a hierarchiában fentről lefelé.

Hogy miért nem működik a LEAN bevezetés lényegében egyik cégnél sem, amikor a LEAN-nek az a lényege, hogy a hatékonyságot növeli és ezáltal a profitot emeli? Mert megvizsgálja a folyamatokat és kidobja, ami nem kell, változtat, ahol szükséges és újakat hoz létre, ahol igény van rá. És ha tovább gondolod rájöhetsz, hogy ilyenkor a pl. a forward menedzserek elég veszélyeztetve érzik magukat.

Hogy lenne mégis lehetséges? Meg kell győzni a döntéshozatal piramis legtetején valakit, hogy igen, ez a legjobb dolog az előző trendi agyon hype-olt HR-maszlag óta, és utána várni a tréning meghívókat.

Hogy miért lehetne ezeknek az önfejlesztő gondolatoknak mégis sikerre vinni a LEAN-hez képest? Mert a LEAN-t sok esetben úgy értelmezik a cég (közép) vezetői, hogy veszélyt jelent rájuk (mint régen a helytartók, akik kiskirálynak érzik magukat).

Az önfejlesztés viszont másképp közelíti meg a cégkultúra és így a termelékenység fejlődését. Az embereket veszi célba és az emberek közti alap kapcsolatot. Az önfejlesztés elterjedése arra lenne jó, hogy nagyobb füleket növesszen a menedzsmentre, hogy jobban halljanak és nagyobb szemeket, hogy jobban lássák, kinek lehetne segíteni, hogy jobban érezze magát a csapatban.