(fel)javítva: 2018-03-20

Sokat gondolkozom azon, és ezernyi példát hallottam, olvastam, tapasztaltam, amikor egy gyerektől tanulhattunk olyan világunkat megrengető dolgot, hogy napokig gondolkoztunk rajta. Most is egy ilyen példát szeretnék bemutatni, amikor egy pelenkás mutatja meg a frankót, hogy hogyan lehetünk sikeresebbek.

A mai téma pedig, hogy szerinted ki nyerne egy versenyt, te vagy egy pelenkás célkitűzések és célok elérése szempontjából?

A válaszom, és ezt igen nagy valószínűséggel állíthatom, hogy egy csecsemő kenterbever bármelyikünket. Még szerintem Brian Tracy-t is, akit az egyik legsikeresebb embernek tartok.

Ha feltetted a kérdést magadban, mit is jelent sikeresnek lenni, össze-vissza kiolvastam a netet erről és összefoglalva azt mondják, hogy:

Siker az, hogy eléred a célod.

Természetesen ez feltételezi, hogy van célod. Azonban hogy legyen célod, tudnod kell, hogy mit is akarsz.

Nem, nem olyan egyszerű arra a kérdésre válaszolni, hogy mit akarsz, és az sem egyszerű, hogy kitűzz egy numero UNO célt.

2018 január 11-12 napján vettem részt egy célkitűző táborban, Pongor-Juhász Attila szervezésében. Eddig is tudatosnak tartottam magam, vagyis úgy gondoltam, tudom mit akarok és hogy mik a céljaim, viszont rá kellett jönnöm, hogy egy-két gyomros kérdés mindig segít. A táborral az volt a célom, hogy olyan igazi, mintha meg akartam volna enni Bud Spencer hagymásbabját pofonokat éljek át a két napban, és hogy sokat tisztuljon a látásom azzal kapcsolatban, hogy "mit akarok igazán". Így történt, és sok élménnyel lettem gazdagabb. Rengeteg gyakorlat mellett, számtalan sztorival egybekötött idézetet hallottam. Ami azért volt jó, mert más gondolatait is hallottam 1-1 idézetről, és ráadásként még egy életszituációs sztorit is kaptam az egyik idézet mellé, ami megkönnyítette az idézet mélyebb értelmezését. Az egyik gyakorlat, csakhogy témánál maradjunk, hogy le kellett írnunk 50 célunkat. Onnantól kezdve, hogy este zsíros kenyeret szeretnék enni, egészen addig, mint például hogy Nobel-díjat akarok nyerni (habár ennél lehet volt valakinek nagyobb célja is). Ha azt hiszed könnyű, kezdj neki.

Nem felvágásként, de 56 célig jutottam. Priorizáltam és kiválasztottam területenként a top elsőt. Kategóriánként 1-1, azaz 4 fő célom maradt végül. A következő feladat is az volt, hogy mindezek közülmelyik a numero UNO. Mert csak egy maradhat, mint a hegylakóban. (lentebb megérted, hogy azért hegylakós példa, mert ha lefejezem a másikat, az energiája átszáll belém). De mint egy jó problémamegoldó, gondoltam, ezt is megoldom, hogy mégis maradjon mind a 4, amik az elmúlt 1 évben tűztem ki és már úgy a szívemhez nőttek. Elkezdtem érvelni magamban, hogy az a 4 valójában egymásra épül és valójában nem is 4 az, hanem 1 alapra helyezhető, és akkor már csak 1-ről beszélek. Viszont ez egy nagyon nagy hazugság, mitöbb áltatás és félrevezetés. Saját magamat vezetem félre, aminél nagyobb hülyeség nincs is a földön.

Épp olvasom 'the ONE thing" című könyvet. (véletlen, de pont Attiláékon keresztül jelent meg magyarul is "Az EGY dolog" címmel). Arról szól a könyv, hogy bizony nem tudunk egyszerre több dologra fókuszálni, azaz lefordítva ezt hétköznapi nyelvre, nem lehet egyszerre 2 dolgot emberileg elérhető teljes bedobással csinálni, mintahogy nem is tudunk megülni két lovat 1 seggel. Ez nagyjából olyan lenne, mintha valakinek le kéne futnia a 100 méter sprintet és sakkoznia is kéne közben 10 méterenként. Ha csak az egyik dolgot csinálja egyszerre, akkor 1x kell csak átállnia egyik feladatról a másikra. Azonban ha minden 10. méternél ki kéne szálljon, hogy sakkozzon is valakivel, aztán vissza a versenybe, akkor lesz 10 feladat-feladat közti átállás.

Hétköznapi példa, mégha úgy is érzed, a számítógéped gyors mint a gepárd és egyszerre csinál mindent, hát kapaszkodj, mert nem. Csak olyan gyorsan csinálja, hogy nem vesszük észre a váltásokat. Tudsz egyszerre híradót nézni és kikérdezni a gyereked leckéjét? Kötve hiszem. Anyaként meg nem nézel híradót általában, haha.

Megj.: A multitask-ing, mint olyan, egy nagy baromság és abba kéne hagyni. Felmérések szerint 35%-kal lehetnénk hatékonyabbak, ha csak egyszerre 1 feladattal foglalkoznánk az irodán belül. Vagyis amikor meetingelünk, akkor nem olvasgatunk emileket közben. Vagy amikor emilezünk, ne vegyük fel a telefont. Vagy amikor éppen benne vagyunk valamiben ne válaszoljunk egy kolléga "láttad a tegnapi meccset?" kérdésére. Segítek, ez 35%-os termelésbeni változást is produkálna. (8 óra - 35% = 5,2 óra)

A futóra visszatérve. Abszurd a példa, viszont jól szemlélteti, hogyha a futó 100%-os figyelmét és energiáját egyszerre 1, azaz csak EGY dologra koncentrálja, akkor 10 másodperc alatt lefuthatja a 100 métert (még te is, ha van elég motivációd, lásd a nagyikat piactankokkal is lefutják a buszt). Ha viszont emberünknek minden 10. méternél le kell ülnie, kicsit szusszannia, hogy legyen agyi kapacitása (is) a megfelelő lépéshez, és aztán újra vissza a pályára, akkor 10x kell felgyorsulnia, lassulnia és 10x szusszannia még eléri a végét. Ezt amúgy kedves sárdbogárdi akcentussal beszélő amerikából honosított Bandi előadónk is megerősítette, hogy legyél EGY valamiben mester, vagy ahogy ő mondta, "legyél 1 valamiben zsenis".

Tegnap lett még csak vége a tábornak, de azóta totál meg vagyok zuhanva, hogy felismertem, miért csak döcögve haladtam tavaly, mert nem tudom egyszerre a 4 célom elérni. Kénytelen vagyok priorizálni. Úgyhogy ahogy a régi ismert mondás tartja, "újratervezés".

Esetleg felmerül benned, hogy miért ennyire nehéz ez. Mondhatnád például, hogy az a célod, hogy boldog légy, abban benne van minden. Hááát, akkor olvass napi szinten elegendő viccet és nézz macskás videókat a jutyubon. Elképzelhető, hogy ezzel valakinek segítettem, mégis van egy olyan érzésem, hogy a többség nem erre gondolt. És itt a lényeg. Amikor célokat tűzöl ki, akkor a tudatos agyaddal adsz parancsot a tudatalattidnak (bővebb infó erről: Brian Tracy - Célok). Hiszed, vagy sem, de a tudatalattid nem gondolatolvasó. Vagy fogalmazz specifikusan, vagy elég kreatív eredményekkel fog előállni a tudatalattid, hogy hogyan lehetsz boldog, hiszen az a célod.

Egy remek videó, hogy érzékeltessem mire is gondolok.

Visszakanyarodva a csecsemőkhöz. Ezek után akkor szerinted ki érne el több életcélt? Te, mint egy felnőtt, felelősségteljes ember, aki már megélt ezt azt, tanult sok mindent és sok helyen...? Vagy egy csecsemő, aki nemrég született és eddig nagyjából úgy élt, mint a koleszosok, evett ivott...? Ergo sikeresebb vagy e, mint egy csecsemő?

Csak néhány példa, mit ér el a csecsemő 2 éves koráig, kis és nagy dolgok. (nincs még gyerekem, ezért csak a szomszéd Kristóf alias Öcsi példájából tudok ötleteket meríteni, meg az internetből)

• Megszületik
• A személyzet kérésre eteti, itatja, öltözteti, szórakoztatja és tisztán tartja (azaz, megtanul kommunikálni szavak nélkül)
• Széjjelgyúrja magát, és képes lesz a fejét tartania, képes lesz megfordulni és képes lesz négykézláb járni
• Aztán megtanul járni
• És zárom a sort azzal, hogy megtanul beszélni 1-2 nyelven

Gyerünk, mondjad, hogy ez nem fer, mert például megszületni, nem az ő érdeme, mert az inkább biológia, vagy mert az anyja teszi bele azt az erőt? Én meg erre azt mondom, hogy te is rengeteg biológiai és tudatalatti szükségletnek engedelmeskedsz. És te hogyan születhetnél meg? Például mondjuk újjá születhetnél (volt már rá példa). Felnőttként már inkább háttérbe szorítod a tudatalattid, és képes vagy egy helyben ülve 12 órát dolgozni, talán kávéért azért kimész, de enni már van hogy elfelejtesz. Na a csecsemő tudja, hogy ő az első önmagának. Majd idővel persze alkalmazkodik a körülményekhez, amikor már van hogy valamit nem lehet, vagy nem azonnal. De akkor is tudja mit akar és annak hangot ad metaforikusan és konkrétan.

Ezt leszámítva viszont fejlődik, növekszik, ahogy mondani szokás, mint a gomba. Véleményem szerint beszélni vagy járni nem biológiailag akar például megtanulni. Lehet benne van, hogy képes rá, viszont ő akar megtanulni beszélni és járni is, hogy még hatékonyabban érje el a céljait, hogy minél hatékonyabban teljesítse akaratát. Főleg, hogy a sok gyakorlással rájön, mit teszik és ízlik neki és mi nem.

Megj.: A beszédről azt mondják, hogy életünkben a legnehezebb feladat, megtanulni az anyanyelvünket, utána már bármi jön, eltörpül emellett a kihívás mellett. 

Hogy hogyan csinálja, hogy két ilyen komoly kaliberű teljesítményt ér el csupán két év alatt? Minden nap, minden órájában azt csinálja, ami közelebb viszi a céljához.

Szóval te milyen hasonló kaliberű célokat tudsz teljesíteni az elkövetkezendő 2 éven belül?

     (    (
      )    )
 ................
|              |]
 `----------'

Ha tetszett a cikk, hívj el egy kávéra személyesen és beszéljük át, esetleg adj új témát, vagy ha épp nem érsz rá, küldj egy kávét, hogy éjjel nappal csak ilyen cikkeket írjak. Addig is egy "like" és egy "megosztás" is sokat segít.

Köszönöm!